A Kalasnyikov típusú fegyverek a megbízhatóságuk, egyszerű felépítésük és viszonylag kedvező áruk miatt az egész világon közkedvelt fegyvereknek számítanak. Az elmúlt közel fél évszázad alatt sok-sok millió példányban gyártották több országban, jelenleg is nagyon sok ország hadseregének és rendvédelmi egységeinek alap fegyverzete. A korszerű hadviselés és harcászati technika alapján azonban az alap konstrukció nem veszi fel a versenyt a mai gyártású korszerű fegyverekkel.
Az alap Kalasnyikov fegyverek hátrányai a korszerű fegyverekkel szemben:
– kivitele az 50-es 60-as évek technikai megoldásain alapszik
– fa vagy műanyag, ergonómiailag nem megfelelő markolatokkal és válltámaszokkal rendelkezik
– a célfelderítést és célzást segítő optikai eszközökkel nem rendelkezik
– kiegészítő eszközök pl. lámpa, villaláb, lézeres célzó készülék stb. nem rögzíthetők
Ezzel szemben néhány előny, ami a korszerűsítés mellett szól:
– egyszerű működés, nem igényel új kiképzési módszert és időt
– a 7,62×39 mm lőszere sokkal hatékonyabb az 5,56×45 mm NATO lőszernél
– a hadseregek jelentős fegyver és lőszerkészletekkel rendelkeznek
– a korszerűsítés költséghatékonyabb egy új fegyver beszerzésénél
Hazánkban az évtized elején felmerült a modernizáció lehetősége, de sajnos csak 2008-ban jutott olyan fázisba, hogy beszerzési eljárás induljon az AK-63F típusú gépkarabély modernizációjára. Az akkori eljárás nagyon rövid határidejű volt, csak néhány hónap állt rendelkezése a mintapéldányok elkészítésére. Ez az idő csak arra adott lehetőséget, hogy a piacon megtalálható alkatrészek és kiegészítők beszerzésével készüljenek el a mintapéldányok. Aki haditechnikai eszközökkel foglakozik, az tudja, hogy az alkatrészek ki és behozatalának engedélyeztetése is legalább 2 hónap (USA esetében akár 3-4 hónap). A fegyverek átalakítása tökéletesen megoldható „amatőr” megoldásokkal, megvenni az alkatrészeket különböző gyártóktól, majd rászerelni és gyakorlatilag kész a fegyver, aztán csak bírja ki a haditechnikai vizsgálatokat. És ez az a pont, ahol bukhat a dolog, ugyanis amit az interneten meg lehet vásárolni, sőt amit amerikai, izraeli stb. cégek gyártanak, azok soha nem voltak vizsgálva megbízhatóság és egyáltalán katonai követelményeknek megfelelően. Ebből kifolyólag a 2008-as eljárás nem is lehetett volna nagyon sikeres.
2009-ben indult egy másik beszerzési eljárás az akkori HM FLÜ megbízásából a NATO beszerzési ügynökségénél (NAMSA). A pályázatra 3 külföldi és 1 magyar cég jelentkezett. Az eljárás során a magyar konzorcium (volt Combat Kft mint konzorcium vezető , HM Arzenál Zrt mint gyártó, Brügger AG mint gyártó) kapott megbízást a mintafegyverek legyártására. Az elbírálási szempont az ajánlati ár és a műszaki megoldás volt.
A pályázat beadásakor összeállt egy fejlesztő csapat régi és új szakemberek, akik évtizedekig dolgoztak az AK és más típusú fegyverek fejlesztésében, gyártásában, valamint gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeztek a felhasználók oldaláról. Ez a csapat alkotta meg a hazai modernizált AK változatok mintapéldányait. A tervezési feladatok után elkészült az első mintadarab AK-63FM jelzéssel, amely alkalmas volt szemléltetni az egyes alkatrészek kivitelét, valamint ez alapján kezdődött el a hivatalos mintadarabok gyártása. Az elkészült mintadarabok üzemi vizsgálat alá kerültek, amelynek során mechanikai, műszeres és lövéses vizsgálatok során ellenőriztük az előírt katonai követelményeknek való megfelelést. A három fegyverrel darabonként 2000-3000 db-os lövéses tesztet jelentett, 100 gránát kilövéssel, nappali és éjszakai lövészetekkel, esetenként -50 fokra hűtött és +70 fokra melegített fegyverekkel. Csak az üzemi teszten megfelelt fegyvereket lehetett megnyugtató módon átengedni a katonai ellenőrző vizsgálatoknak, amelyet a táborfalvai Lőkísérleti Vizsgáló Állomás hajtott végre. Két teszt fegyverrel többféle vizsgálatot, köztük 10000 lövéses tartóssági vizsgálatot hajtottak végre, amelyet a fegyverek megfelelően teljesítettek. Kisebb észrevételek javítását követően 2010 tavaszán kezdődött meg a szerződés szerinti 150 db fegyver gyártása. A fegyverek szállítását követően a 150 db-ból 10 fegyver haditechnikai ellenőrző vizsgálat céljából újra Táborfalvára került, két fegyveren ismételt 5000-5000 lövéses tartóssági vizsgálatot hajtottak végre. Ezzel párhuzamosan a fegyverek kiosztásra kerültek a Magyar Honvédség kijelölt alakulatai számára, elsősorban az afganisztáni feladatokra készülő egységeknek csapatpróba céljából. A csapatpróba jelenleg is tart, amelynek várható befejezési ideje 2012 év közepe.
Az AK-63FM modernizációjával párhuzamosan megindult a többi típus modernizálása is, így elkészült az AMD-65M, AMD-65MGL, AK-47M és az AMMSZ-11 változta. Ezek közül üzemi vizsgálaton még az AMMSZ-11 változat nem esett át. A modernizálás során szerzett tapasztalatok, kialakított gyártó kapacitás alapján több projekt is folyamatban van külföldi partnerek számára. További fejlesztési feladat a hazai gyártású fém alkatrészek mellett az import műanyag alkatrészek kiváltása hazai termékekkel.
A modernizálás tartalma:
– hátsó pisztoly markolat cseréje
– mellső markolat cseréje háromsínes előagyra
– optikatartó, szabvány Picatinny sín illesztése oldalra vagy felülre
– lángrejtő csere (éjjellátó kompatibilis), hangtompító opcióval
– válltámasz csere, különböző variációkkal
– mellső markolatok ajánlása
– bal és jobboldali biztosító opciók
– kiegészítők ajánlása (lámpa, lézer, optika, hüvelygyűjtő)
-40×46 mm gránátvető opció
A modernizált fegyverek jellemzői:
• A fegyverre felszerelt optikai eszközökkel célfelderítést lehet végezni 300-500 m távolságra, amelyet az eredeti fegyverrel csak külön távcsővel lehet végezni.
• Az optika segítségével a 300-400m-re lévő célokat is látja a katona, a tűzkiváltás nem kerül időveszteségbe, gyakorlatilag azonnal és nagy pontossággal lehet lőni.
• A fegyverrel leadott lövések szórásképe javul, amely szintén az optikai eszközöknek köszönhető.
• Jól belőtt fegyver esetén, a nagyobb távolságú és pontosságú lövések eredményekén jelentős a találati arány növekedése. Ez kevesebb lőszer felhasználást eredményez, ami a katona harcértékét tovább fokozza.
• A felszerelhető kiegészítők, villalábas markolat, lézeres célmegjelölő, éjjellátó készülék olyan harcérték fokozó tényezők, amelyek a mai korszerű harcászati követelményeknek is megfelelnek.
• Lehetővé teszi 40×46 mm gránátvető alkalmazását, amely csereszabatos és bármelyik fegyverre gyorsan átszerelhető.
Nebehaj Lajos
Pingback: Kalasnyikov típusú gépkarabélyok modernizációja | GunMagazin
„- a 7,62×39 mm lőszere sokkal hatékonyabb az 5,56×45 mm NATO lőszernél”
Ezzel el lehetne vitatkozni. Csak nézőpont kérdése, hogy miben hatékonyabb és miben rosszabb. Az oroszoknak tetszett az 5,56×45, ezért készült el a 5,45×39, ami nagyon hasonlít az 5,56×45-re. Cserélték is le a régi AK-47-eseket AK-74-esekre. (Illetve most már a legújabb típusokra.)
„- a hadseregek jelentős fegyver és lőszerkészletekkel rendelkeznek”
A 30-40 éve raktárban porosodó lőszer nem biztos hogy tökéletes. Gondolom hogy ezért árulják az oroszok és a bolgárok a megmaradt több évtizedes készleteiket. Tele van ezekkel az összes amerikai online lőszer-bolt.
„amit amerikai, izraeli stb. cégek gyártanak, azok soha nem voltak vizsgálva megbízhatóság és egyáltalán katonai követelményeknek megfelelően.”
Úgy tudom, hogy az amerikai hadsereg nem a barakkokban gyártja le a SCAR-FN-eket, hanem üzletet köt a nagyobb fegyvergyártó cégekkel és tőlük rendel. Ha ők tudnak ilyen üzleteket kötni, akkor szerintem Magyarország is tudna, főleg hogy NATO tagállam. Persze ezt csak sejteni lehet, viszont szerintem van benne ráció.
Pingback: Modernizált AMD-65 | GunMagazin
Gratula ! Az 5,56×45-os loszerrel az amcsik nincsenek tulzottan megelegedve,a vezerkar mar reg fontolgatja a lecsereleset de tul nagy a lobby es az ipar az 5,56-os loszer hataban.A csere kereteben szo van a 6,5 Grendelrol vagy 6,8 SPC-rol de egyeleore meg all inkabb ul a dolog.
Az FN-SCAR-t pedig lemondtak,a kiadott darabokat bevontak a harcolo alakulatoktol ertsd-SOCOM mert tul sok lenne a koltseg es nem sokkal jobb parametereiben mint a modernizalt M-4-ek …es SOCOM-ek a csapatprobakon inkabb a HK-416 gazdugattyus valtozatat kedveltek..igazabol a loszer gyenge teljesitmenye a legnagyobb gond.
A ruszkik az amcsi peldara csokkentettek a 7,62×39-es loszert 5,45×39-re,akkor 70-ben divat volt…200m-en felul ,szelben eleg instabil,de szornyu sebeket tud produkalni,a kis urmeret miatt a kalashnak alig van hatrarugasa,viszont terepen a legkisebb akadalyok is elteritik utjabol(ertsd,agak,bokrok)szerintem a nagyobb tesver jobb,erosebb…es Simonyi Ottoval lottunk nehanyat a roman Cugir gyartotta 5,45-el ,igy nem hasbol beszelek.
udv.mindenkinek