Airsoft alapok – 1. rész

Az airsoft (vagy softair) egyre nagyobb népszerűségnek örvend mind a fiatalok, mind a felnőttek körében. Jó szórakozást nyújt a fegyverek iránt érdeklődőknek, a történelmi csaták szerelmeseinek, a taktikai, stratégiai játékok kedvelőinek, ráadásul mindezt többnyire a friss levegőn élvezhetjük. Ez eddig nagyon is jól hangzik, de mi is az az airsoft?

Az airsoft (vagy softair) egyre nagyobb népszerűségnek örvend mind a fiatalok, mind a felnőttek körében. Jó szórakozást nyújt a fegyverek iránt érdeklődőknek, a történelmi csaták szerelmeseinek, a taktikai, stratégiai játékok kedvelőinek, ráadásul mindezt többnyire a friss levegőn élvezhetjük. Ez eddig nagyon is jól hangzik, de mi is az az airsoft?

Az airsoft olyan játékok halmaza, amelyeket airsoft fegyverekkel űznek. Az airsoft fegyver gyakorlatilag olyan alacsony energiájú légfegyver, amely egy kis tömegű műanyag gömblövedékeket lő.

Az airsoft hazánkban leginkább elterjedt formája egyfajta szimuláció, amelyben kettő vagy több csapat egymás ellen játszik egy terepakadályokkal szabdalt pályán. A játék során meghatározott feladatot vagy feladatokat kell teljesíteni, ami előzetes megbeszélés  szerint lehet egy terület elfoglalása, egy tárgy (általában zászló) megszerzése, egy fontos személy kísérése előre kijelölt útvonalon, vagy akár egy csapat „A” pontból „B” pontba átmozgása. A fentiekből adódik, hogy igen, a játékosok egymásra lőnek, akárcsak a paintball esetében, azzal a különbséggel, hogy itt nem festékezi össze a találat az ember ruháját, és a használt fegyverek is megszólalásig hasonlítanak az éles eredetihez. Ebből fakadóan a védőfelszerelések használata nem csak ajánlott, hanem egyenesen kötelező, hiszen annak ellenére, hogy a fegyverek 0,5 és 3 Joule torkolati energia közt mozognak, a kilőtt lövedék szemre és fogakra igencsak veszélyes lehet. Mivel itt nincs egyértelmű festékpötty vagy elektromos találatérzékelő, ez a játék amolyan „becsületkasszás” dolog, az eltalált személy elvileg magától kiáll. Egy-egy vitás eset persze előfordulhat, de az airsoftos közösség nem tolerálja, ha valaki rendszeresen visszaél a bizalmukkal és minden játék kezdetekor „benyomja az IDDQD-t”. Mivel ez a fajta ember-ember ellen irányuló játékmód hazánkban a legelterjedtebb és talán a legkedveltebb formája az airsoftnak, a későbbiekben a játékmódokról részletesen is írunk.

Egy másik, jelenleg folyamatosan teret hódító játéktípus az airsoft fegyverekkel űzött IPSC. Az éles fegyverekre tervezett sportágról már publikáltunk oldalunkon, ezért csak tömören írom le: az IPSC egy fémcélok és lőlapok leküzdésére irányuló dinamikus lövészsport, ahol a végrehajtási idő és a találatok pontossága közösen képezi a végeredményt. Az IPSC az a sport, ami a legjobban megtanít a minden körülmények közötti biztonságos fegyverhasználatra, a pályák nagyon változatosak, és persze nagyon jó móka. A nemzetközi IPSC szövetség szerint a sportág deklarált célja a gyakorlati fegyverkezelés népszerűsítése, fejlesztése és az általánosságban vett lövészeti készség tökélyre fejlesztése.

További felhasználási területek is léteznek, így a fegyverkedvelő gyűjtőtől a kert végében konzervdobozokra lövöldöző hobbilövészig elég széles a spektrum, de ami talán még egy komoly szeletnek mondható, az a rendvédelmi vagy civil képzés. Mivel a fegyverek külsőre, kezelőszerveik működésében, sőt, néha szétszerelésük menetében is megszólalásig hasonlítanak az élesre, ideálisak rendőrök, biztonsági őrök vagy épp testőrök olcsó és biztonságos képzésére.

Sajnos hazánkban a fegyverektől való rettegés és az ehhez kapcsolódó sztereotípiák gyártása nemzeti sport, ezért fontosnak tartom idézni az alábbi részletet a Magyar Airsoft Szabályzat nyilatkozatából:

„az airsoft játékosok nem képviselnek semmilyen katonai vagy félkatonai szervezetet, politikai, vallási, vagy etnikai csoportot. Az airsoft a paintballhoz hasonló, biztonságos, erőszakmentes, stratégai-taktikai játék, melyet törvénytisztelő állampolgárok százezrei űznek világszerte. Az airsoft nem kívánja a háborút, a fegyveres konfliktusokat dicsőíteni, nem a valóságot szimulálja – csupán egy játék. Az airsoft eszközök olyan országokban is szabadon birtokolhatók, ahol a legszigorúbb szabályozás alá esik a fegyvertartás.”

Most, hogy tisztáztuk az alapokat, vessük is bele magunkat a katonai szimulációra épülő válfaj különféle játéktípusainak rövid ismertetésébe. Alapvetően a játékok többféle módon is csoportosíthatók, kezdjük mindjárt az életek számával. A meglőtt játékosok végkiállós játék esetén végleg kiesnek az érintett játékrészből. Ezzel szemben a visszaállós típusnál egy bizonyos visszaállási pontról visszaállhatnak a kilőtt játékosok, de ezt a szervezők különféle feltételekhez is köthetik. Persze létezik a kettő keveréke is, amikor az egyik csapat csupán egy „élettel” rendelkezik, a másik viszont visszaállhat.

A játékok fajtájuk szerint több csoportba sorolhatók, ezek közül a legelterjedtebbekkel foglalkozunk.

[galeria]

Az úgynevezett „támadós-védős” játékoknál a védők egy előre elfoglalt területet vagy szektort védenek. A védők egy élettel rendelkeznek, így akit meglőnek, az onnantól nem kommunikálhat társaival, nem vehet részt a játékban, hiszen a való életben sem tenne ilyesmit. A támadók, akik általában létszámfölényben vannak, több élettel bírnak, így ha találat esetén egy külső pontról kezdhetik újra a játékot.

A „last man standing” játékok esetében mindenki csak egy életet tudhat magáénak. A csapatok két eltérő pontról indulnak, és az „ellenség” leküzdése a cél. Ennek a játéknak a hátránya, hogy a csapatagok fogyásával lelassul a játékmenet is, ezért gyakran időkorlátot határoznak meg, ekkor értelem szerűen a nyertes csapat az, akinek több embere maradt életben.

A „zászlószerző” vagy „területfoglalós” játékmód gyakorlatilag majdnem ugyanazt takarja; területfoglaláskor a saját zászlónkkal kell megjelölni az elfoglalt szektort, ha a zászlót kell megszereznünk, akkor az adott szektorba behatolva, a zászlót megszerezve vissza kell jutnunk a kiindulópontra.

Ezen felül létezik még fontos személyt kísérgetős, bombát hatástalanítós, többéletes, stb. játékok is, ezeknek gyakorlatilag csak a szervezők képzelete szab határt.

A játékokat időtartamuk alapján is több, jól elkülöníthető szekcióba oszthatjuk. Az első és legrövidebb nem hivatalos verzió a „hülyegyerek” kategória, aki néhány haverjával addig játszik, míg valakinek ki nem lövik a szemét, vagy anyuka el nem kobozza a fegyvereket. Ezen a ponton utalnék ismételten a védőfelszerelés használatára, amit a létező összes airsoft szabályzat előír.

Ezt követik a pár órás, kisebb létszámra tervezett „tingli-tangli” játékok, ezt többnyire kezdő-haladók szervezik saját maguk szórakoztatására, de sokszor profik is összeruccannak egy rövid játékra. Ezek a játékok általában 2-6 órásak, a félidőben szünettel, esetleg ebéddel. Kezdőként ezeken a játékokon lehet a legkisebb költségek mellett a legtöbbet tanulni.

Az 1-2 napos játékok valamint a scenariók nagyobb létszámú játékosra szabott események. Hazai játékon ez többnyire 60-120 főt takar, de volt már példa több száz indulóra is. A nagyobb játékokat általában valamilyen kerettörténet övezi, amely épülhet kitalált vagy valós eseményre egyaránt. Szintén több naposak, akár egy hetesek is lehetnek az úgynevezett MilSim játékok, ez a harctéri világot próbálja valósághűen visszaadni. Ezeken a játékokon a táborverés, éjjeli őrség, sok felderítés, annál is több gyaloglás és kevesebb akció várható.

Uram János

fotók: Sten