A vadász saját – a vadéhoz képest korlátozott – érzékszerveinek javítására mindig igyekezett segédeszközöket használni. Ezek a technikai fejlődés során egyre inkább közelítettek a vadéhoz (a vadászét már rég lepipálták), s napjainkban már akkor is használható információt képesek adni a vadásznak a vadról, amikor az már szinte semmit nem érzékel a környezetéből. A fejlődés „csúcsa”, amikor már a vadász jelenléte sem szükséges, szinte mindent – akár az elejtést is – elvégez helyette a távirányított technika…
Kezdetben vala a kéz, amellyel vadászó ősünk tölcsért formált fülei mögé, kiszűrve így a környezeti zajok egy részét, vagy kezeit napellenzőként használva élesítette a látását, s a látott, vagy látni kívánt vadat lakóbarlangjának sziklafalába karcolta, festette. Sok évezed múltán feltalálták a hallótölcsért és a nagyítólencsét, amiből kialakult az első látcső. A hőskor végét a huszadik század elejére tehetjük, amikor már mai szemmel nézve is használható keresőtávcsövet készítettek, ekkor alkalmazták először a puskára szerelt céltávcsövet, valamint a kép- és hangrögzítést.
A „modern” vadász felszereléséhez természetes (esetenként kötelező) módon hozzátartozik a jó minőségű képet adó keresőtávcső, céltávcső a golyót lövő puskán (akár a sörétesen is), esetenként a hallásjavító „jávorfül”, hallókészülék, a nagy fényerejű puska-, vagy keresőlámpa, a fényképezőgép, vagy a mozgást is megörökíteni képes filmfelvevő, videokamera. Ezek az eszközök mind alkalmasak arra, hogy a szabadban mozogva, a vadász mások segítsége nélkül is meg tudja lesni, figyelni a vadat, annak zavarása nélkül képen, fi lmen rögzíteni a látottakat, fel tudja venni a hangját.
A digitális fényképezőgépek elterjedésével a vadfényképezés egyszerűsödött, a vadász a távcsövét teleobjektívnek használhatja. A nagy lépést a miniatürizálással tömeggyártott elektronika, valamint a vezeték nélküli, távirányítással is működtethető eszközök megjelenése és polgári alkalmazásának bevezetése jelentette. A haditechnikában már „kifutottnak” számító eszközök bekerültek a vadászat eszköztárába, gondoljunk csak a lézeres távolságmérőkre, amelyeket egyre több (ma még felső árkategóriás) kereső- és céltávcsőbe építenek be, vagy a sokak (és a törvény) által elítélt, de mégis egyre több vadász által használt elektronikus fényerősítésű „éjszakai” infra- és lézersugárral működő kereső- és céltávcsövekre. Az idei FeHoVa-n nálunk is bemutatták a hőkülönbségeket képben mutató kamerát, s már hallottuk, hogy az orvvadászok használják is. A képrögzítési technikában is használják ezeket az eszközöket, melyekkel akár teljes sötétben is elfogadható, sőt, akár kiváló minőségű felvételek készíthetők. Miután ezeket a többnyire nem éppen olcsó készülékeket általában olyan helyen használják, ahol bárki hozzáférhet, ezért azt többnyire környezetbe olvadó, terepszínű burkolattal gyártják – a vadnak mindegy, hogy néz ki. Szellemes megoldás a mesterséges madárodúba rejtett kamera, bár aki tudatosan keresi az ilyesmit, azt nem csapja be.
Időpontrögzítők
Mechanikus (botló zsinóros), vagy infra sorompós kioldású, egy, vagy több órával felszerelt egyszerű szerkezet, amelynél a kifeszített zsinór elhúzásával vagy az infrasugár megszakításával megállítja az addig járó órát. Hátránya, hogy csak a következő ellenőrzéskor derül ki, hogy mikor járt ott az első (több óra esetén az első x db) valami, de hogy az mi és mennyi volt, legfeljebb a nyomokból tudható meg. Olcsók, akár házilag is elkészíthetők.
Képrögzítők
Mechanikus működtetésű, vagy mozgásérzékelővel vezérelt, fényképet, képsorozatot, vagy folyamatos fi lmet készítő kamerák. Régebben filmre, napjainkban már digitálisan memóriakártyára rögzítik a kioldás pillanatában a látómezejében láthatókat. Típustól függően egy, de akár több száz képet, snittet is rögzíthet, nagy felbontású HD minőségben is. Van saját képernyős változat is, amin helyben visszanézhető (esetleg törölhető is) a rögzített anyag.
Jeltovábbítók
Elvileg fenti eszközök bármelyike készülhet vezeték nélküli jeltovábbítással kiegészítve, magas áruk miatt mégis csak a nagyobb tudással bíróknál jellemző ilyen fejlesztés. Kétféle megoldás van forgalomban, a SIM kártyás mobiltelefonpanellel működő eszköz SMS vagy MMS üzenetben küld jelzést, vagy képet, míg a rádiófrekvenciás adóvevővel felszerelt modellek akár folyamatos online képet és hangot is tudnak továbbítani, internetre feltenni, sőt van olyan kamera, amely – a városi térfigyelőkhöz hasonló módon – távirányítással működtethető.
Nem hanyagolható el a képrögzítő szerkezeteknek a vagyonvédelmi célú felhasználása sem. Buktattak le már ilyenek orvvadászokat, fatolvajokat, sőt készült „portré” olyanról is, aki éppen ellopni készült az eszközt. Sajnos a ma még hatályos jogszabályok sokkal inkább a bűnözők, mint az áldozatok (károsultak) jogait védik. A törvények, jogszabályok pedig inkább akadályozzák, mint támogatják az ilyen eszközök használatát, s a több mint liberális módon kezelt „személyiségi jogok” hamis értelmezése sem segíti a tulajdon védelmének biztosítását.
Ombudsmani tájékoztatás
Megkérdeztük az adatvédelmi biztos irodáját, hogy nem ütközik-e jogszabályokba az írásban szereplő eszközök használata? Mészáros Katalin sajtóreferenstől az alábbi tájékoztatást kaptuk:
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §. 1. pontja szerint… a kép- és hangfelvétel rögzítése adatkezelésnek minősül, mely akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény elrendeli. Mivel sem az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, sem más törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely felhatalmazná az erdő tulajdonosát, vagy az erdőgazdálkodót, hogy az erdő területén kamerás megfigyelést folytasson, így az az érintettek hozzájárulásának hiányában jogellenesnek minősül. Ezért álláspontom szerint az erdőbe látogató személyek egészséges környezethez való alkotmányos alapjogát sértheti a kamerák üzemeltetése, továbbá a megfigyelés az érintettek személyiségi jogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásával járna.
S.E. – K.M.
Magyar VADÁSZLAP
