Az alábbi történetet Tóth Zsolt olvasónk küldte nekünk egy dámvadvadászatról. “Egy ködös októberi reggelen háromnegyed 6-kor találkozunk a megszokott helyen kedves barátunkkal, majd jóízűen üdvözöltük egymást. Gratulált az esküvőnkhöz és röviden beszélgettünk róla, hogy s mint vagyunk, hisze tavaly október már rég volt. Természetesen nem maradhatott el, hogy a lényegről is beszéljünk, azaz a vadászatról, […]
A A szívnek legkedvesebb hang… bejegyzés először a Vadászlap jelent meg.
Source: vadaszlap
