Moszkvának nem tetszik, hogy az úgynevezett problémás rezsimeknek nem szállíthatna fegyvereket, ezért gondolkodási időt kért a hagyományos fegyverek kereskedelmét korlátozó nemzetközi szerződéshez csatlakozásra – írta csütörtökön a Kommerszant című orosz napilap.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felszólította a fegyverexportőr államokat, hogy csatlakozzanak a megállapodáshoz (Arms Trade Treaty, ATT), amelyet az ENSZ Közgyűlése április 2-án fogadott el. A 193 tagú testületben a szerződés 154 támogató és 3 elutasító szavazatot kapott. Szíria, Irán és Észak-Korea voksoltak ellene. Oroszországot, Kínát, Indiát és Egyiptomot beleértve 23 ország tartózkodott – emlékeztetett rá az orosz lap. Az egyezményt hétfőn nyitották meg aláírásra. Az első napon máris hatvan ország csatlakozott a megállapodáshoz – amelyet Magyarország képviselője szerdán írt alá -, de Oroszország, amely a világ egyik legnagyobb fegyverszállítója, időt kért. A hatályba lépéshez ötven országnak kell ratifikálnia a megállapodást.
Katonai szakértők becslése szerint a világban évente 85 milliárd dollár értékben cserélnek gazdát a fegyverek. A Kommerszant adatai szerint jelenleg a fegyverszállításokat szabályozó mintegy 300 szerződés van hatályban a világban, de ezek többsége csak ajánlásokat tartalmaz és nem korlátozza a „problémás országokkal” való fegyverkereskedelmet. Ehhez az országcsoporthoz az olyan államokat sorolják, ahol megsértik az emberi jogokat. Az ENSZ Közgyűlése által elfogadott új egyezmény kezdeményezői azt akarták elérni, hogy ne csak azokra az országokra legyen érvényes a korlátozás, amelyekben fegyveres konfliktus van, hanem azokra is, ahol az erőszakszervezetek túllépik hatáskörüket, kínzásokat alkalmaznak, erőszakkal telepítik ki a lakosságot és önkényesen tartanak fogva embereket.
Épp ez az, ami Moszkvában ellenkezést váltott ki – írta a Kommerszant. Az ENSZ Közgyűlésben dolgozó orosz küldöttséget az aggasztotta, hogy ezt a feltételt szubjektívan lehet alkalmazni és túl tágan lehet értelmezni. Oroszország azt is el akarta érni,hogy a szerződésbe foglalják bele, csak állami szervezetek köthessenek fegyverszállítási szerződést. Ezt a kikötést több ország ellenezte, minthogy Európában és az Egyesült Államokban a fegyverpiac jelentős részét magáncégek ellenőrzik.
A hagyományos fegyverek korlátozásról szóló egyezmény kidolgozása hét évet vett igénybe. Ez a világon az első olyan fegyverkereskedelmi szerződés, amely a hagyományos fegyverek szinte teljes készletére vonatkozik, beleértve a lőszereket és a robbanószereket is, és az emberi jogi szerződésekben meghatározott alapelveket megszegő államoknak megtiltja a fegyverszállításokat. A megállapodás célja a hagyományos fegyverek évi 70 milliárd dolláros forgalmú piacának a szabályozása.
forrás: MTI