Longshot 2012 – Lengyelország

A külföldi lövészettel foglalkozó honlapokat nézegetve találtam rá a Longshot elnevezésű lengyel versenyre. Azonnal felkeltette az érdeklődésemet, hisz az itthon megszokottól eltérően egy katonai egység és egy kiképző cég közösen szervezte a versenyt, meghirdetett céljuk pedig az volt, hogy a civil szféra lövészei és a katonai-rendőrségi egységek közösen versenyezhessenek, összemérhessék felkészültségüket. Hárman indultunk el a közel 1000 kilométerre lévő Międzyrzecz városba, a versenynek otthont adó Nietroperek katonai lőtérre. Debreceni Tibor csapatvezető, tolmács és kiváló humorú barátunk, akinek köszönhetően sok barátra és hasznos ismeretségre tettünk szert. Kotroczó László fegyvermester, szinte minden hazai versenyző fegyverének alkotója és gyógyítója, .308 Win kaliberű fegyverével a Tactical Standard kategóriában indult. Ez volt a legnépesebb mezőny, a versenyen összesen 230 versenyző vett részt ebből 93 a fent említett kategóriában indult, kaliberek .223 Rem, 6,5×55 SE, .308 Win, 7,62×54.

Tógyer Imre .408 Chey Tac fegyverrel a Tactical Supermagnum kategóriában, itt .408 CT, .416 és .50 BMG fegyverekkel lehetett indulni, mivel minimum 10 000 joule csőtorkolati energia volt az alsó limit. A legtöbben .50 BMG vel indultak, csak két .408 volt a mezőnyben, de itt is kiderült hogy a kisebb energia ellenére a ballisztikai paraméterei jobbak a kisebb űrméretnek.

Egész napos autózás után érkeztünk meg a szálláshelyünkre és kiadós vacsora után szinte percek alatt már aludtunk is. Péntek reggel 9 órakor regisztráció és fegyverátvétel, majd lövészet következett. Lacinak távonként – 300 m, 600 m, 800 m – 6 perc lőidő állt rendelkezésre hogy megtalálja jó beállításokat. Mi a szervezők által biztosított autóbusszal átmentünk egy onnan 30 km re lévő másik lőtérre és távonként – 1000 m, 1250 m, 1500 m – tíz perc lőidő állt rendelkezésre a belövéshez. A lőtéren 3 és 5 m/s-os balos szél volt, változó fényviszonyok, hol ragyogó napsütés, hol felhős égbolt. 1000 méterre már lőttem, erre a távolságra volt lőtáblám, de 1250 és 1500 m-re még sose lőttem, így azért kicsit nehezebb volt a dolog. Ettől függetlenül megoldottuk a feladatot, és a nap végére az adott időjárási feltételeknek megfelelő táblázatom volt mind a három távra, és úgy éreztem hogy nem lesz gond a másnapi versenyen. Visszatérve a Nietroperek lőtérre Laci teljesen kitikkadva – nem kapott még vizet sem euroért – de optimistán várt bennünket, jókat lőtt.

A verseny reggelén felkelés után mindjárt az eget fürkésztük és borúért-esőért fohászkodtunk, ugyanis ilyenkor kevésbé van előnyben a helyszínt ismerő versenyző, egyenlőbbek az esélyek. Természetesen ragyogó napsütés várt bennünket. De ez nem minden, az előző napi lágy balos szél után néha viharos erejű és változó irányú szél boldogította a versenyzőket.

Laci 300 méteren 86 pontot szerzett, az első 2 lövése kissé kicsúszott ezután korrigált és szépen hozta a pontokat. 600 méteren az időközben megjelenő mirázs is nehezítette a feladatot, sok éves rutinja azonban segített és 91 ponttal meglőtte a kategóriája legjobb eredményét. 800 méteren már nem sikerült ilyen jól, minden külső tényező rontotta az elérhető eredményt, 55 ponttal összesítésben 232 pontot szerzett, ami az ötödik helyet hozta számára.

Jómagam Debivel ismét átautóbuszoztunk a másik lőtérre, és megkezdtük a versenyt. Azonban elkövettem egy nagy hibát amit nagyon megbántam. A szervezők nem osztották be a hogy ki milyen squadban indul, és mire észrevettük hogy mindenki iratkozik be és választ , már csak az első és az utolsó sorozatban volt hely. A csapatvezető kérte hogy ne induljak az elsőben hisz nem tudjuk mi van kint a pályán, lássuk mit lőnek a többiek, nem hallgattam rá és az első sorozatba iratkoztam. Nos az első lövésem kb 3 méterrel a tábla melett csapódott jobbra!! Ez azért volt döbbenetes mert 5-6 m/s szél fújt szemből és néha váltott jobbosra 45 fokban a lőirányhoz, tehát ha el is viszi a lövést balra kellett volna vinnie. Azt hittem hibáztam és korrigálás nélkül ismét lőttem, a becsapódás ugyanott. Gyors korrigálás, lövés, becsapódás a tábla mellett közvetlenül, de még mindig jobbos. Újabb korrigálás de már három elment az ötből, az utolsó két lövés táblában. Nem értettem a dolgot, gyors kipakolás a lőállásból, kivittek minket autóval a célokhoz értékeléshez, és itt kiszálláskor már érzem hogy masszív balos szél van lőállásban tapasztalttal ellentétben. Lényeges dolog hogy a pályán nem voltak szélzászlók.

Na ekkor bántam először hogy első sorozatban indultam, a többiek a mi lövéseink alapján már módosított beállításokkal indultak. 5 pontot szereztem az első távon. 1250 méter előtt sok gondolkodás és számolgatás után beállítottam a távcsövet és elkezdtük a lövészetet. Első lövés- a tábla mellett látom a becsapódást jobbra . Első reakció az hogy többet kellene balra tenni, de hiszek magamban annyira hogy nem módosítok és még hármat lövök ugyanígy.

Mindegyik úgy tűnik hogy ha kicsit is, de jobbos. Az ötödik lövést már balra tartva lövöm, ha az első beállítás a jó akkor négy megvan egy elmegy, ha a második akkor négy elment és egy megvan. A céloknál kiderült hogy az első beállítás volt jó, négy találat benne, 17 pont. Ezzel meglőttem az 1250 m táv legjobb eredményét, és itt bántam meg másodszor hogy nem hallgattam Debire és nem taktikáztam a sorozatokkal. 1500 méteren a megerősödő szél teljesen véletlenszerűvé teszi a találatokat, 17,2 m/s az óránként 62 Km/órás szél, a teljes csapatból csak néhányan voltak táblában, itt már nem módosultak az eredmények.

Az elért 22 pontommal negyedik lettem, az első helyezett 44 pontot ért el a második 31 pontot, a harmadik 24 pontot. Kis taktikázás és minden más lehetett volna. És még egy fontos momentum; a nagy energia ellenére lövés után végig a célon maradni- hogy lásd a becsapódást – nehéz dolog és a jó fegyver nélkül nem is lenne lehetséges. A BCM MAAR Extreme szerencsére ilyen fegyver.

Azonban nagyon örültünk mind a ketten az eredményeinknek, nincs rossz érzés, hiszen ha valaki a verseny előtt azt mondja, hogy benne leszünk az első ötben, mindketten boldogan elfogadtuk volna. Sok tapasztalatot gyűjtöttünk és erősítette az elhatározást, hogy minél több nemzetközi versenyen el kell indulnunk, jó a magyar mezőny, van mit keresnünk nemzetközi versenyeken is.

Tógyer Imre