Sorsolás vagy díjazás? Ez a kérdés merült fel sokakban az XDM Kupa versenykiírását olvasva, és meg is jelentek a kommentek szép számban, pro és kontra egyaránt. Az egyik tábor az esélyegyenlőség nevében szivárványszín zászló alatt vonulva azt skandálja, hogy nem az elért eredmény a fontos, hanem a részvétel, ezért a fegyvert sorsoljuk ki, akárcsak a helyezéseket, és ne is kelljen lőni, hanem csillámpónik verejtékével töltött vízipisztolyokkal pancsoljunk inkább viháncolva rózsaszín felfújható flamingók árnyékában, mígnem álomba nem merülünk egy puha lótuszlevélen… lehet, hogy kicsit sarkítottam. A másik tábor egyszerűen erre annyit mond, hogy „tanuljatok meg lőni”, amiben azért van némi igazság, főleg, ha kiemeljük, hogy ez egy lövészVERSENY. Tehát összeméred a tudásod, amiért a szervezők megjutalmaznak. Nem, nem a részvételért, hanem az elért eredményért. Mert jobb voltál, mint mások. Ennyire egyszerű a helyzet. Én a magam részéről csak két dolgot fűznék hozzá. Egyrészt, hogy érezheti magát egy tehetséges sportoló, ha megnyer egy viadalt, majd sorsolás útján kerül a legértékesebb díj valaki máshoz, ő meg ott áll a dicsőséggel és egy oklevéllel, hogy „ügyes voltál, de ma ezt dobta a gép”. Másrészt véleményem szerint az ilyen tombolás díjazások minden esetben magukban hordozzák az ügyeskedés, a trükközés, vagy mondjuk ki; csalás lehetőségét, hiszen voltunk már olyan versenyen – nem mondom, hol (amúgy is titkos röndőrségi ojjektum Pest határában) – ahol az akkori versenyszervező három nagy értékű felszerelést is „kisorsolt” ugyanannak a mázlis nyertesnek, majd egész véletlenül még a baseball sapkák, pólók és kitűzők sokaságából is került oda… hiába, aki sok tombolát vesz, annak nagyobbak az esélyei. Persze, nem biztos, hogy Steiner Iván is így látja (amúgy de), ezért most álljon itt egy videó a sorsolás vagy díjazás kérdéskörben az XDM Kupa szervezői oldaláról is, némi vérengzéssel az elején. 🙂
Uram János
