A mentők, tűzoltók, rendőrök anélkül is el vannak látva munkával, hogy az önjelölt túlélőművészekkel foglalatoskodjanak a nyári kánikulában. Az alábbiak célja, hogy segítsen eligazodni a hihetetlen mennyiségű szükséges, és teljesen felesleges kiegészítő között. A cél a kellemes kikapcsolódás, és nem a kínlódás.
Cikksorozatunk első részében a kulacs kerül sorra, tekintettel az időjárásra. Nem olyan nagy dolog – gondolhatnánk – flakon, bubis víz, oszt jó… Pedig ennél nagyobb gondot kell(ene) fordítani ezekre, hiszen ivóvíz bevitelről, tárolásról van szó. Abba most nem mennék bele mélyebben, hogy miért csak víz. A kannás, és egyéb BTK. által minősített eredetű, alföldi furfangos típusú folyadékok, valamint tároló alkalmatosságaik (2 literes PET flakon) helye, és ideje az Ossian emlékkoncertek Miskolc – Kazincbarcika vasúti túraútvonala. Most komolyan, egy pilisi túra is tud veszélyes lenni 35 fokban, alkohol, és műtrágya nélkül is. Szintén a nem ajánlott kategóriába sorolandó, a mindenféle ex Vsz. tagállamok által bőszen használt alumínium katonai kulacs-képződmények. Azért mert apa ilyenből ivott (mert ez volt rendszeresítve, és nem volt más), van kulturáltabb, és egészségesebb megoldás is. Emlékezzünk, a beleöntött víz órák múlva mókás ízű volt, nem is beszélve a citromos „teáról” ahol ugye a citromsav is tette a dolgát a belső falon. Ezt is tipikusan abban az időben kellett volna kivonni, amikor rendszerbe állították, tisztára, mint egy másik jellegzetes alumínium alapú csodát (PA63). Hallom a hurrogást, hogy nem csak a kapitalista cucc a jó ám, és ez így is van. Az is igaz, Joe bácsi ugyanolyan kulacsból vedelt a Tet offenzíva idején Vietnamban, mint az ifjabb polgártársai a sivatagi viharban – de ez már 65’ben is műanyag kulacs volt.
Miután minden vegyi, és ipari hulladékot kizártunk, maradtak a műanyag, esetleg a rozsdamentes (termosz) kulacsok. Bár ez utóbbiak szerintem macerásabbak. Na, itt már szinte teljesen mindegy, hogy amerikai (kínai kópia), vagy az egyéb esetleg eredeti kulacsot választunk. A lényeg az, hogy legyen tokja, egyrészt a szállíthatóság miatt, másrészt valamennyire védi a felmelegedéstől a benne levő folyadékot – igaz ehhez célszerű a tokot beáztatni, így a párolgással járó hőelvonás, ha nem is hűti, de szinten tartja az ivóvizet.
Egy-két jó tanács:
– Ha nem kell feltétlenül, ne vegyünk fém evőcsészés kulacsot, felesleges pluszsúly. Amennyiben nem akarunk tűzön melegíteni, alkalmi pohárként a műanyag evőcsésze is megteszi, illetve egy rozsdamentes bögre mindkét célra tökéletesen megfelel.
– Ne a színe, származása szerint válasszunk, a funkció legyen a döntő.
– Bátran próbáljunk ki több fajta tömítőanyagot a kupakhoz, ha kell (bicikibelső, postásgumi, stb).
Higgyék el, az eredeti felhasználók is ezt teszik, láttam már egy két csodát az évek során, ha a felszerelés „upgrade-eléséről” van szó. Azért azt is lássuk be, a műanyag fröccsöntés sem precíziós művelet ezen a szinten.
– Tisztítása: kevés víz + kellő mennyiségű szemcsés anyag (kukorica, búza, homok), aztán jöhet a shake addig, amíg a kiöntött víz színe, szaga ezt indokolja. Kemikáliát, ha nem muszáj, ne használjunk. Mindig eltakarítva, kiszárítva rakjuk le a szezon végeztével a kulacsot. Az sem baj, ha nem tekerjük rá a kupakot, valószínűleg úgysem a csirkeólban tároljuk a következő használatig.
Végezetül maradtak az ivózsákok. Ezek ugye általában nagyon taktikai kinézetűek, bár már ezekben is van bugyi-rózsaszín, és Zsiguli-kék, valamint egyéb földtől, Istentől elrugaszkodott árnyalat. Kiválóan használhatóak kerékpáros, vagy gyalogos túrákon, viszonylag nagyobb mennyiségű folyadékot vihetünk – kiviteltől függően 1,5-3 liter – az övünkön levő kulacskiállítás nélkül. Közben a derekunk szabad marad, és nem nyomorodunk el. A legtöbb mostani kivitelű hátizsákban elhelyezhető, illetve vannak olyan kivitelek, ahol maga a huzat daypack méretű (egynapi étel + ivóvíz). Ezek tisztítása kicsit macerásabb, de van erre kitalált készlet (tisztítókefék, a zsák kiszárításához való váz). Aki ivott már ki nem tisztított, és télire elrakott darabból júniusban, az érti, miért kell egyszer beruházni a fenti készletre.
Végül, igen a rozsdamentes lapos is jó, de csak alkohol tárolására alkalmas. A legtöbb ilyen darab használati útmutatójában valóban kitérnek erre. De azt is hozzátenném, hogy nem a Rám-szakadék létráin való szabadgyakorlat autentikusabb bemutatásához való segédeszközként javaslom, hanem egy kétnapos túrán, az esti táborverés utáni beszélgetéshez.
Vágó Ákos
